2011. április 17., vasárnap

Időjárásról

Zuhog a hó és Nekem mindjárt indulnom kell, megy a vonatom Brassóba. Április 15. van, de az elmúlt napok mindegyike ilyen hideg, havas volt. Őrült hely ez a Csík. Mondják is gyakran a környékbeliek, hogy a Csíki medence egy istenverte hely. 

2011. április 4., hétfő

Gyerekekről

Begyűjtöttem Fay-t, az első repülős önkéntesemet Vásárhelyről. A program előbb székely reggeli volt: puliszkát ettünk túróval és tejföllel, hozzá kakaós kávét, ahogy vasárnap illik.
 

2011. március 23., szerda

Lakáshelyzet II.

Szentegyháza
Visszatértem Szentegyházára. Hamar beláttam, hogy pazarló dolog lenne napi 50 km-t utazni ide. Pedig a hely magában megért valamelyes áldozatot. Szép amikor az ember egy kis faházból indul reggel útnak, kitárja a székelykaput és kikanyarodik a patak melletti földútra. Ilyen volt itt.


2011. március 18., péntek

Lakáshelyzet I.

Székelyudvarhelyen ülök a Kőkereszt téren. Túl vagyok az erdélyi hónapok első őrült 2 hetén. Van ebben a világban minden. Nem is érdemes jónak vagy rossznak minősíteni. Olyan, amilyen és bizony a könnyebb körülmények közül érkezőnek még a véleményalkotás szabadságával is óvatosan kell élnie, mert elveszti a túlélés legfőbb zálogát, a beletörődés áldott képességét.

2011. március 10., csütörtök

Az indulás

A Temesvár-Segesvár vonaton utazom Székelyföld felé. Az éjszakai messzeségben tarlók lángolnak. Mondhatom, hogy „hazamegyek”, mert öt hónapig Csíkban lakom, dolgozom és tanulok. Egyik sem vehető szó szerint. A munkám önkéntes, a szállásom ideiglenes, a tanulásom sem iskolarendszerű. És ettől olyan igazi az egész. A „haza” jelentése, pedig még bizonytalanabb, aminek pontos felderítése a most következő év egyik feladata.