Por és Iskola - poros iskola

Március közepével beköszöntött a hosszú esők időszaka, legalábbis a naptár szerint. Egyelőre azonban minden eddiginél szárazabb idő járja Arushában, tehát minden eddiginél nagyobb por borítja a várost és a környékbeli falvakat.

Egy önkéntes napja

7:25 Megszólal a párna alól az erdő hangjait idéző ébresztő. Madarak csicseregnek, reggeli szél fúj a fák között. Valójában csak annyi a haszna, hogy jelzi, most ideje elindítani a napot, hiszen már legalább fél órája ébren vagyok és az erdő helyett az induló afrikai nap zaját hallgatom: a reggeli kutyaugatást, sepregetést, amibe idegenül vegyül az erdei reggel „inteligens ébresztője”.

 

Búcsú már megint

Ez is búcsú, ha nem is olyan mint a nagy somlyói. Nem százezreké, csak én vonulok át a képzeletbeli "Csíkszereda" táblától az egyelőre alig sejtett "Más tájak" kiírás alá. Rövidesen tanzán rezidens leszek.

A misszió letelt. A hónapok elszaladtak. A rendrakás két hetébe kezdek Csíkban, Székelyföldön, ahol ezt a mesebeli tavaszt és éppen múló nyarat töltöttem. 

Tábor 2.1

Ahogy véget ért az egy hónap keresztúri táboroztatás, és elutaztak a szüleim, végre a tusnádfürdői táborra tudok összpontosítani. Kell is, mert félidőtől egy létszámban meggyengült csapatom maradt.

Önkéntesáradat II. - ...és mennek

Sok szép és klassz dolog van ebben az időszakban és ide kell sorolnom a szüleim látogatását is. Az érkezési napot „kiveszem” a kedvükért kvázi szabadságnak. A Corona expresszel jönnek, hálókocsiban és nagyon jó viszontlátni őket a csíki pályaudvaron. Ha kicsit kívülállóként is, valójában otthon vagyok ebben a városban. Mégis ha ők vannak Nálam vendégségben sokkal inkább otthonnak érzem bárhol is lakom.

Önkéntesáradat I. - Jönnek és jönnek

Péterék a legjobb pillanatban jöttek. Már viszonylag rendezetten futott a keresztúri tábor és még épp nem indult el a csíki. Ugyanakkor a legjobb pillanatban mentek. Elutazásuk másnapján a második tábor rajtja is elérkezett. Hétfőn a gyerekeket leköltöztetik Tusnádfürdőre, én pedig összeszedem a már megérkezett önkénteseket, hogy kitaláljuk miről is fog a tábor szólni. 

Vendégek

Nincs hét esemény nélkül és ez így van jól. Péter és Noémi jön vendégségbe pénteken és maradnak négy napot. Az elmúlt hónapokban kétszer látogattam meg őket Temesváron és most hogy vége a színházi szezonnak visszakapom a vizitet.

 

Hogy szervezzünk nyári tábort? I. - Székelykeresztúr

Darabokra törve érkeztem az Orangeways busszal Marosvásárhelyre. A buszos utazást sosem szokom meg. Nem vagyok egy lényegesen átlag feletti magasságú ember, de az ülések mintha törpéknek készülnének. A weboldalon ígért wifi hiányát, a valóságban fel sem veszi az ember és a melegital automata folyamatos hibája is inkább vicces, mert minden utazásnál bejelentik. Azt a plusz 5 centit a lábnál és az ülés magasságánál viszont hihetetlen módon tudnám értékelni. De ez csak nyavalygás. A lényeg, hogy megint Erdélyben vagyok és nagyon rövidesen kiderül, mennyire sikerült összeszerveznem a sok apró részletet.

Elkezdődött a szünidő

Június vége van. Az iskolaév bezárása új feladat elé állítja az önkénteseket és az éppen talajt-fogott koordinátort. A nap tizenkét órájában kell értelmes és hasznos programot csinálni a gyerekeknek az otthonokban. Az önkéntesek felváltva alkalmazzák a két tipikus közelítést: „Nagy-durranás” programot szerveznek, vagy a mindennapos időt próbálják kitölteni előremutató módon. Hátha tanulnak valamit a gyerekek hozzáállásról, a világról és a saját helyükről benne.

Nedves Búcsú

Elérkezett az év és a környék legnagyobb eseménye a Somlyói Búcsú, amire tömegek özönlik el Csíkszeredát. A szálláskeresés idején Imre bácsival is úgy tudtam csak megállapodni, hogy erre a három napra feladom a szobám és legfeljebb alszom a társalgó kanapéján. Azt terveztem akkor, hogy majd munka-utazást szervezek ebben az időben. De miért is mennék el pont a búcsú idején Csíkból?