Viszlát Afrika

Esős évszak. Pocsolyából pocsolyába zötykölődik a busz a földúton, ahogy kigurulunk az állomásról. De hiába az esők, melyek napok óta áztatják a várost, Arusha ma csodás napfénnyel búcsúzik tőlem. A Meru is kibújt a ködből, hogy elköszönjön és csak egy keskeny felhőgallért vett ünneplőnek. 

6 Esos Nap Zanzibaron I. - Oda

Az egy honapos utazas eddigi resze idojaras szempontbol szerencsesnek mondhato. Igaz, hogy Balint otthoni munkai miatt nem akkorra tettuk a programot, amikorra szerettuk volna es igy az esos szezon javaba esik minden tervezett cel, de szerencsere iden nem ugy alakult a hosszu esok evszaka, ahogyan szokott. Csodas idonk volt a szafarin, a Kilin is csak lefele kapott el a nagy zuhany, amikor mar ugyis minden mindegy. Zanzibar pedig a legkevesbe idojaraserzekeny eleme a sorozatnak. Nem volt okonk hat elegedetlensegre, amikor a - magyar kollegaikkal szemben kifejezetten megbizhato - tanzan idojosok rossz idot jeleztek az elkovetkezo napokra.

Kili II. - Csucson es melyben

Ez az elso ekezet nelkuli bejegyzesem. A Kilimanjaro nem adja konnyen magat. Aldozatul szedte a telefont es a laptopot, legalabbis ideiglenesen. Az aranykopes szerint: “don`t let Kili kill you!” Van egy masik is, amit a Kilimanjaro sor reklampolojan latni: “If you cannot climb it…drink it!” azaz : “Ha nem tudod megmaszni, meg mindig megihatod.” Az egyik lenyegesen konnyebb es nem kell mondjam melyik. Mindenesetre surgosen beszerzek egy ilyen polot es rairom: “Megvolt mindketto”.

Kili I. - A Kibo kunyhóban

A post első felét a Kilimanjaro, Kibo menedékházában írom. Az aprókockás matracon hasalok az egyik emeleteságy felső szintjén, két hálózsákba burkolva, fejemen sapka, amire már a csíki március óta, tehát több mint egy éve nem volt példa.

Arusha Nemzeti Park - az üveghegyen túl

Megjöttek az hosszú esők Arushába, ami a Meru magasságában már bőven havat jelent. Délutánra rendszerint kitisztul az idő és olyankor a fenséges Meru - az őslakó waarushák szerint az esőisten maga – ködből kivetkőzve havas lejtőkkel tornyosul a város fölé. A Meru korábban a Kilimanjaróval vetélkedett, de aztán a vékony hegyfal, nem bírta a saját súlyát és a vulkán magába roskadt, másodhegedűs szerepre kényszerülve a gleccserek örök havával koronázott Kili mellett. Ennek azonban már vagy 8.000 éve, úgyhogy legfeljebb csak valamelyik épphogy felegyenesedett ősapám vacillálhatott, hogy mégis melyik nagy havasat mássza meg a kettő közül.

Egy önkéntes napja

7:25 Megszólal a párna alól az erdő hangjait idéző ébresztő. Madarak csicseregnek, reggeli szél fúj a fák között. Valójában csak annyi a haszna, hogy jelzi, most ideje elindítani a napot, hiszen már legalább fél órája ébren vagyok és az erdő helyett az induló afrikai nap zaját hallgatom: a reggeli kutyaugatást, sepregetést, amibe idegenül vegyül az erdei reggel „inteligens ébresztője”.

 

Fekete-Fehér Karácsony II.

Friss, tiszta karácsony reggelre ébredtünk. A hósapkás hegy éjszakára levetkőzik, és reggel még lusta felvenni a felhőruhát, így mindig ilyenkor adódik a legjobb esély, hogy megpillantsuk. Újabb pipát kell azonban begyűjteni a karácsonyi rekvizítumok mellé. Havat láttunk, éjféli mise és gyertyagyújtás szintén megvolt, tulajdonképp kaktuszt is díszítettünk, de az igazi karácsonyfa még hiányzik.