A Temesvár-Segesvár vonaton utazom Székelyföld felé. Az éjszakai messzeségben tarlók lángolnak. Mondhatom, hogy „hazamegyek”, mert öt hónapig Csíkban lakom, dolgozom és tanulok. Egyik sem vehető szó szerint. A munkám önkéntes, a szállásom ideiglenes, a tanulásom sem iskolarendszerű. És ettől olyan igazi az egész. A „haza” jelentése, pedig még bizonytalanabb, aminek pontos felderítése a most következő év egyik feladata.
