Fekete-Fehér Karácsony II.

Friss, tiszta karácsony reggelre ébredtünk. A hósapkás hegy éjszakára levetkőzik, és reggel még lusta felvenni a felhőruhát, így mindig ilyenkor adódik a legjobb esély, hogy megpillantsuk. Újabb pipát kell azonban begyűjteni a karácsonyi rekvizítumok mellé. Havat láttunk, éjféli mise és gyertyagyújtás szintén megvolt, tulajdonképp kaktuszt is díszítettünk, de az igazi karácsonyfa még hiányzik.

Fekete-Fehér Karácsony I. - Szenteste

Közel egy hónapos afrika-tapasztalattal készültem a karácsonyra. Életem első nem téli és nem családi karácsony ünneplése. Úgy döntöttem elfogadom Eli meghívását Materuniba, hiszen ha már ide vetett a sors hatezer kilométerre otthontól, az üveggömb déli féltekére, akkor kevés jobb helyet találhatok az ünnephez, mint egy szeretetteli családot, egy világvégi chagga falut és a Kilimanjaro oldalát. Így még a karácsonyi hóról sem kell lemondanom ezen a fekete földrészen.

Segítség!

Még nem sokat írtam arról, hogy milyen munkát végzünk Tanzániában. Pedig ezért vagyok itt. Romániában gyerekekkel, árvaházakkal, iskolákkal dolgoztunk, de Afrika más. Van itt árvaházi önkéntes és tanár, de a nagy durranás az adomány-program. A szociális önkéntes-feladatok, mint a kis fekete gyerekek simogatása meg a „tanítsuk anyanyelvünket, amit mi sem ismerünk” program, vonzerőben és önkéntes számban is elmarad a megélhetési projektek mellett. Afrikában jobban segítenek az emberek egymáson, jobban tart a közösség. 

Látogatás az édenkertben - Materuni falu

Egy marhanagy medvetalp kaktusz és egy vadparadicsom között üldögélek, előttem banánfák és kukorica. Az utolsó órákat töltöm Materuniban. 

Hol volt, hol nem volt... Áram és víz ínség Mama Aichinál

Szállásom Shamsiban, Mama Aichinál van, aki vagány nő és családfenntartó matróna. A hajától először megijedtem. Úgy tűnt mintha a megszokott apró fekete fürtök műanyagból lennének olyan furán fénylettek.