Elkezdődött a szünidő

Június vége van. Az iskolaév bezárása új feladat elé állítja az önkénteseket és az éppen talajt-fogott koordinátort. A nap tizenkét órájában kell értelmes és hasznos programot csinálni a gyerekeknek az otthonokban. Az önkéntesek felváltva alkalmazzák a két tipikus közelítést: „Nagy-durranás” programot szerveznek, vagy a mindennapos időt próbálják kitölteni előremutató módon. Hátha tanulnak valamit a gyerekek hozzáállásról, a világról és a saját helyükről benne.

Nedves Búcsú

Elérkezett az év és a környék legnagyobb eseménye a Somlyói Búcsú, amire tömegek özönlik el Csíkszeredát. A szálláskeresés idején Imre bácsival is úgy tudtam csak megállapodni, hogy erre a három napra feladom a szobám és legfeljebb alszom a társalgó kanapéján. Azt terveztem akkor, hogy majd munka-utazást szervezek ebben az időben. De miért is mennék el pont a búcsú idején Csíkból? 

Elsőáldozás és disznóáldozás Erdőalján

Eljött az időszak amikor már nem tudom minden percemet a munkára szánni és nagy ritkán, alaposan előreszervezett programokat csinálni. Egyik eseményből zuhanok a másikba. Temesvárt követően autóban éjszakáztam Segesváron, amit úgy látszik kezdek megszokni, mert valóban tudtam aludni. Aztán a hétvégén megjártam újra Marosvásárhelyt, a Gyilkos tavat és a Békás szorost. Újonnan szerzett ismeretségeimnek köszönhetően pedig következő hétvégén első áldozásra vagyok hivatalos.